Ez a cikk bemutatja, hogyan károsítja a dohányzás a szájhigiéniát és a fogak egészségét, milyen betegségekhez vezethet hosszú távon, és miért kulcsfontosságú a leszokás fogászati szempontból.
Ebből megtudhatod:
Hogyan színezi el és gyengíti a dohányzás a fogakat
Miért okoz szájszárazságot és tartós rossz leheletet
Az ínygyulladás és a parodontitis kockázatai
A lassabb sebgyógyulás és implantációs problémák
A szájüregi daganatok megnövekedett rizikója
Hogyan javulhat a fogak és az íny állapota a leszokás után
A dohányzás következményeit legtöbben a tüdőre és a szívre gyakorolt káros hatásokkal azonosítják, pedig a szájüreg egészsége szintén súlyosan érintett.
A cigaretta füstje azonnal kapcsolatba kerül a fogakkal, az ínnyel és a nyálkahártyával, így a káros anyagok közvetlenül fejtik ki romboló hatásukat. Ez nemcsak esztétikai problémákhoz vezet, hanem hosszú távon súlyos betegségeket is előidézhet.
A dohányzás hatása a szájhigiéniára
A szájüreg az a terület, ahol a dohányzás nyomai leggyorsabban láthatóvá válnak.
Az első észrevehető változás általában a fogak elszíneződése: a nikotin és a kátrány lerakódása miatt a zománc sárgás vagy barnás árnyalatot kap.
Ez önmagában is kellemetlen, de a problémát tovább fokozza a plakkban és a lerakódott fogkőben megtelepedett anaerob baktériumok életterének támogatása azáltal, hogy fokozottan oxigénmentes környezetet hoz létre és mindemellett több csatornán keresztül hatva csökkenti a szervezet védekezőképességét. Ez hosszútávon parodontális betegséget kialakulásához vezethet.
A plakkról érdemes tudni, hogy egy baktériumokkal teli lepedék, amely idővel megkeményedik, és professzionális tisztítás nélkül nem távolítható el, idővel pedig súlyos visszafordíthatatlan károkat okoz.
A dohányzás negatívan befolyásolja a nyál összetételét. Csökkenti annak védő funkcióját, így a baktériumok könnyebben elszaporodnak. Ez okozhat szájszárazságot, ami rossz lehelethez vezet. Ráadásul a kellemetlen szag nem csupán átmeneti, hanem tartós problémává válhat, amelyet a rendszeres fogmosás sem képes teljesen megszüntetni. Ilyenkor a kellemetlen foetort már nem csak közvetlenül a dohányfüst rossz szagára vezethető vissza, hanem döntően a baktériumok okozta lebomlási, rothadási folyamatok dominálnak.
Az íny állapota szintén romlik. A dohányfüstben lévő toxikus anyagok szűkítik a hajszálereket, rontják a vérkeringést és gyengítik a szervezet természetes védekezőképességét. Ha a szövetek keringése romlik, akkor csökken a gyógyulási hajlam. Gyakran megfigyelhető, hogy a dohányosoknál a gyulladás jelei kezdeti időszakban kevésbé feltűnőek. Ez azért is veszélyes, mert a páciens nem érzékeli időben a problémát, és így a gyulladás könnyen súlyosabb állapothoz, úgynevezett parodontitishez vezethet, ami a fogak tartószerkezetének pusztulásával jár.
Mi az a parodontitis és mi köze a dohányzáshoz?
A parodontitis, vagyis a fogágygyulladás alattomos betegség. Az esetek többségében egy hosszú időn át rejtve maradó, lassan progrediáló, a fog tartószövetének leépülését eredményező folyamat. Az íny és a fogakat tartó csontállomány lassú pusztulásával jár, és ha nem kezelik időben, a fogak végül kilazulnak, majd ki is eshetnek.
És nyugodtan állíthatjuk, hogy a dohányzás az egyik legerősebb kockázati tényező.
A kutatások szerint 85%-kal nagyobb eséllyel alakul ki parodontitis dohányosoknál, mint nem dohányzóknál. Más vizsgálatok szerint akár két-háromszoros is lehet a rizikó. Az esetek jelentős részében a klasszikus tünetek, például a vörös, duzzadt, vérző íny, kevésbé látványosak. Gyakran csak akkor fordulnak fogorvoshoz, amikor már előrehaladott a gyulladás, és a fogak tartószerkezete is károsodott. Ráadásul a rosszabb keringés miatt a kezelések után lassabban gyógyul a szövet, így több a szövődmény.
A dohányzás lassítja az egyéb sebgyógyulási folyamatokat is. Ha valaki foghúzáson esik át, vagy implantátum beültetésére van szüksége, a regeneráció a dohányosoknál jóval hosszabb ideig tarthat. Az elhúzódó gyógyulás mellett nő a fertőzés kockázata, ami komoly komplikációkat okozhat. Ez az egyik magyarázata annak, hogy sok fogorvos előírja: implantátum behelyezése előtt érdemes abbahagyni a dohányzást.
Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a dohányzás összefüggésbe hozható a szájüregi daganatok kialakulásával. A füstben lévő karcinogének hosszú távú jelenléte jelentősen növeli a rákos elváltozások kockázatát, különösen akkor, ha a dohányzást alkoholfogyasztás is kíséri.
A dohányzás és a szájüregi daganatok
A szájüregi daganatok, főként a laphámrákok, szoros kapcsolatban állnak a dohányzással. Világszerte a száj- és garatrákos esetek körülbelül 40%-át közvetlenül a cigaretta okozza.
Egyes adatok szerint az összes eset negyede tisztán a dohányzás számlájára írható, és a laphámrákok akár 80%-a dohányosoknál fordul elő. Ha ehhez még rendszeres alkoholfogyasztás is társul, a kockázat akár tizenötszörösére ugrik.
Magyarországon is hasonló a helyzet. Egy hazai vizsgálat szerint a szájüregi daganattal diagnosztizált betegek közel kétharmada dohányzott a betegség felfedezésekor. Ráadásul gyakran már előrehaladott állapotban derül fény a problémára.
Egy másik kutatás szerint a daganatos betegek 57%-ánál volt jelen parodontitis, míg a kontrollcsoportban ez csak 28% volt. A legsúlyosabb fogágygyulladás (IV. stádium) a daganatos betegeknél 72%-ban fordult elő.
Miért érdemes leszokni? Egy fogorvos tanácsai, fogászati szempontok alapján
A jó hír az, hogy a károk egy része mérsékelhető, ha időben sikerül letenni a cigarettát. Kutatások igazolják, hogy azoknál, akik leszoktak, a fogágy állapota fokozatosan javul, és tíz év után már közel olyan jó lehet, mint azoknál, akik sosem dohányoztak.
A fogvesztés kockázata szintén visszaesik, hiszen akik letették a cigarettát, azok esetében több mint kétszer kisebb a veszély, mint az aktív dohányosoknál. Fogászati nézőpontból a leszokás támogatása több pilléren nyugszik. Segítséget jelenthetnek az olyan nikotinpótlók, mint a tapaszok, rágógumik, vagy az orvos által felírt gyógyszerek.
Fontos a rendszeres dentálhigiénés tisztítás is, kezdeti időszakban akár három havonta vagy félévente. Ilyenkor nemcsak a fogkő kerül le, hanem a szakember a szájüregi daganatok korai jeleit is kiszűrheti. Az otthoni ápolásnál elengedhetetlen a fluoridos fogkrém, a fogselyem és a szájvíz. A szájszárazság ellen sok folyadék és cukormentes rágó segíthet, mert fokozzák a nyáltermelést, ami természetes védőréteget képez.
Ha Ön is szeretné megelőzni vagy kezelni a dohányzás okozta fogászati problémákat, keresse fel a RelaxDent Fogászati és Implantációs Közpotot. Tapasztalt kollégáink segítenek a jó szájhigiénia kialakításában és fenntartásában. Rendelőnk alappillére a fájdalommentes beavatkozások, így a kezelések nem járnak stresszel vagy kellemetlenséggel.
Páciens vélemények
Gyakran ismételt kérdések a dohányzás szájhigiéniára gyakorolt hatásáról
Miben és hogyan rontja a dohányzás a szájhigiéniát (fogelszíneződés, lepedék, szájszag)?
A nikotin és kátrány gyorsan sárgás-barnás elszíneződést okoz a zománcon. A dohányzás oxigénszegény közeget teremt, gyengíti a szervezet védekezését, így az anaerob baktériumok a plakknál és a fogkőnél könnyebben elszaporodnak – ez a folyamat hosszú távon fogágybetegséghez vezethet. A nyál védő funkciója romlik, gyakori a szájszárazság és a tartós rossz lehelet, amelyet nem csak a füst szaga, hanem a baktériumok lebontási folyamatai tartanak fenn.
Miért alakul ki könnyebben parodontitis (fogágygyulladás) dohányosoknál?
A dohányfüst toxinjai szűkítik a hajszálereket, rontják a keringést és a gyógyulási hajlamot. Emiatt a gyulladás klasszikus jelei (vörösség, vérzés) kezdetben kevésbé feltűnőek, így a probléma később derül ki. A dohányzás az egyik legerősebb kockázati tényező: a parodontitis kockázata dohányosoknál kb. 85%-kal magasabb, más vizsgálatok szerint akár két-háromszoros.
Milyen következményei lehetnek a kezeletlen fogágygyulladásnak dohányzás mellett?
A folyamat alattomosan, hosszú idő alatt bontja le az ínyt és a tartó csontállományt: a fogak meglazulnak, végül kieshetnek. A dohányosok sokszor csak előrehaladott állapotban jutnak el orvoshoz, a gyenge keringés miatt pedig a kezelések után is lassabb a gyógyulás és több a szövődmény.
Hogyan befolyásolja a dohányzás a sebgyógyulást, a foghúzást és az implantációt?
Dohányzásnál a regeneráció elhúzódik, és nő a fertőzés kockázata. Foghúzás, illetve implantáció után lassabb a gyógyulás; emiatt sok rendelő kéri, hogy implantátum előtt a páciens hagyja abba a dohányzást.
Van-e kapcsolat a dohányzás és a szájüregi daganatok között?
Igen. A száj- és garatrákos esetek jelentős részéért a cigaretta felel; egyes adatok szerint az összes eset negyede tisztán a dohányzáshoz köthető, a laphámrákok akár 80%-a dohányosoknál fordul elő. Alkohol mellett a kockázat akár tizenötszörös. Hazai adatok szerint a diagnóziskor a betegek közel kétharmada dohányzott, és gyakori a késői felismerés. Parodontitis is gyakran társul a daganatos esetekhez.
